Milyen aszfaltkeverék típusok léteznek? Mikor melyiket alkalmazzuk?
A cikk elolvasása kb. 6 percet vesz igénybe.
Aszfaltkeverék-típusok? Azok meg mik? Sok megbízó az
ajánlatkérés során szembesül vele, mennyiféle anyagot nevezhetünk gyűjtőnéven
aszfaltnak. Számos aszfaltkeverék létezik, különböző tulajdonságokkal, melyek
közül választhatunk. Ebben a cikkben megnézzük, hogy mi fán terem egy
aszfaltkeverék, és mikor milyen típust érdemes használni.
Mielőtt még az aszfaltkeverékekre kerülne a sor
Nem azzal kezdődik az útépítés, hogy terítésre, majd hengerezésre kerül az aszfaltréteg. Előtte még számos munkafázist kell kiviteleznünk, hogy valóban tartós, strapabíró, minőségi utat hagyjunk hátra.
Előkészítjük, megtisztítjuk a terepet, majd jöhetnek a különböző földmunkák, az útalap elkészítése, majd az útszegély és egyéb elemek beépítése következik.
Ha ez mind megvan, csak utána jöhet a kötő és kopó rétegek elkészítése (ezt ismerheti a laikus úgy, mint "aszfaltozás"). Egész idáig kellett várnunk ahhoz, hogy végre felhasználhassuk az aszfaltkeveréket. Ha érdekli Önt a teljes folyamat részletesebben, akkor olvassa el az aszfaltozás menetéről szóló cikkünket!
De mik is azok az aszfaltkeverékek?
Ezek a keverékek nem mást takarnak, mint a bitumen és a kőanyagok típusonként meghatározott arányú keverékét. A bitumentartalmának köszönhetően ezek a keverékek télen merevebbé válnak, nyáron pedig inkább a viszkózus tulajdonságuk kerül előtérbe. A gyakorlatban ennek az a jelentősége, hogy folytatólagos pályaszerkezet építhető, nem kell hézagot hagyni bizonyos távolságok között. Ezzel biztosítható azt az élményt, ahogy szinte siklik az autónk az aszfalton.
És hogy mi mindenre kell figyelnünk, amikor terítjük ezt az aszfaltkeveréket? Lehet jobb, ha bele sem kezdek a felsorolásba. Csak címszavakban pl.: a rétegvastagságra, a terítési- és beépítési hőmérsékletre, a ragasztó emulzió mennyiségére, stb... Térjünk inkább át a keverékek típusaira.
Aszfaltkeverék-típusok
Az aszfaltbeton általános típusjele az AC (az angol "Asphalt concrete" után). Ezt követi egy szám jelölés, mely a névleges legnagyobb szemnagyságot jelzi mm-ben. Majd jön a pályaszerkezeti rétegre utaló jelzés: alap, kötő, kopó. Az igénybevételi kategóriával zárul az aszfaltkeverék teljes megnevezése: N (normál), F (fokozott). Ha az igénybevételi kategória nincs külön jelezve, akkor az azt jelenti, hogy normál.
Nézzünk két példát, hogy könnyebben érthető legyen:
- AC 11 alap (N): eszerint egy aszfaltbeton alaprétegről van szó, 11 mm névleges legnagyobb szemnagysággal, normál igénybevételre tervezve.
- AC 16 kopó (F): itt pedig egy aszfaltbeton kopóréteg jelölése látható, 16 mm névleges legnagyobb szemnagysággal, fokozott igénybevételre tervezve.
A forgalmi terhelési osztályokról még nem esett szó, pedig ez alapján határozzuk meg, hogy milyen igénybevételi kategóriájú aszfaltutat kell készítenünk. A,B,C,D,E,K,R jelölésekkel találkozhatunk, melyek egyre növekvő forgalmi terhelést jelentenek. Szigorú szabályok vonatkoznak annak meghatározására, hogy hogy kell kiszámolni a forgalmi terhelés mértékét, melyet az Útügyi Műszaki Előírás tartalmaz.
Nem mindegy, mivel és hogyan végzik az aszfaltozást
Mint ahogy látja, számos tényező van, ami meghatározza a végeredményt. Nem mindegy, hogy milyen aszfaltkeverék-típussal dolgozik a kivitelező, és az sem, hogy minden szabályt betart-e. Ahogy persze a kivitelező brigád összetétele sem utolsó szempont. Mindig lesz, aki olcsóbban megcsinálja, de hosszú távon számít, igen is számítson a minőség!
Sajnos sok szakmaiatlan útépítő vállalkozás dolgozik az országban, akik minden esetben a legelterjedtebb, AC 11 kopó (N) aszfaltkeveréket alkalmazzák egyfajta "aszfalt Jolly Jokerként". Ezzel szemben egy kellő ismeretekkel bíró kivitelező az adott projekt részleteit megismerve az arra leginkább alkalmas aszfaltkeveréket választja, így biztosítva az elkészült utak, térburkolatok állékonyságát. Ha a témával kapcsolatban kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken!
ALFÖLD ASZFALT KFT.