Tudnivalók az útalapról I.
A cikk elolvasása kb. 4 percet vesz igénybe.
Találkozott már Ön kátyúkkal teli, repedezett, esetleg megsüllyedt vagy nyomvályús utakkal Magyarországon? Állítólag léteznek. Egy dolog biztos: az ilyen jellegű úthibák okait gyakran a nem megfelelően tervezett vagy kivitelezett útalap környékén kell keresnünk. Éppen ezért, ha valaki egy kisebb-nagyobb útépítési projektre adja a fejét, érdemes kicsit elmélyedni előzetesen a témában.
Az előző blogcikkben próbáltam érzékeltetni, hogy mennyire lényeges kérdés az útalap milyensége egy útépítési beruházás, fejlesztés során. Ahhoz, hogy képesek legyünk megtervezni az optimális rétegrendet, több tényezővel is tisztában kell lennünk. Például nem árt némileg megvizsgálni a talaj adottságait. Az sem hátrány, ha megközelítőleg meg tudjuk határozni az új úton, térburkolaton várható forgalmat, terhelést. Sokszor nem fordítunk rá elég hangsúlyt, de a költségvetés szempontjából előnyös, ha olyan anyagokat igyekszünk az alaprétegekbe betervezni, amelyek az adott környéken elfogadható távolságban beszerezhetőek.
A pályaszerkezet tulajdonképpen két fő részből áll, burkolatból és burkolatalapból. A burkolat lehet melegen hengerelt aszfalt, beton, térkő stb. A földművet nem tekintjük a pályaszerkezet részének, viszont az útépítés során azzal is van dolgunk. A burkolatalapnak nem meglepő módon a burkolat és a földmű közötti részt tekintjük. A feladata az alábbiakban merül ki:
- a burkolatra jutó terhelés elosztása
- részvétel a teherviselésben
- a földmű védelme.
Az útalap pályaszerkezet legvastagabb
része, ezért az anyagát úgy választjuk meg, hogy azok lehetőleg viszonylag
olcsó és nagy mennyiségben előforduló anyagok legyenek. Vannak egyrétegű és
többrétegű burkolatalapok. Ahogy az alsóbb rétegektől haladunk a felsőbbekig,
úgy növekednek a minőségi követelmények.
Fontos, hogy az alapnak nem csak az elkészült és használatra átadott útburkolaton folyó forgalom terhelésének kell megfelelnie. Az egyes alaprétegeknek a további rétegek építéséig viselnie kell a munkavégzés forgalmát méghozzá olyan módon, hogy jelentősebb deformitások, rongálódások ne alakuljanak ki rajta. Érdekes, hogy a kivitelezéssel járó használat néha nagyobb terhelést jelent, mint a későbbi rendeltetés szerinti forgalom.
Az útalap rétegeit többnyire az alkalmazott kötőanyag szerint csoprtosítjuk. Így három típust különböztetünk meg:
- kötőanyag nélküli alaprétegek
- hidraulikus kötőanyagú alaprétegek
- bitumen kötőanyagú alaprétegek.
További cikkeinkben lesz még szó a különböző alapréteg típusokról bővebben, illetve a méretezéssel - vagyis a pályaszerkezet rétegeinek vastagságával - is fogunk foglalkozni.