Az útépítési együttműködés, a lakossági útépítés lehetőségei

A cikk elolvasása kb. 6 percet vesz igénybe.

Talán meglepő lehet (talán nem), de Magyarországon még sok településen találkozhatunk szilárd útburkolat nélküli utcákkal. Ezek jobb esetben el vannak látva valamilyen töltéssel, de sok esetben még 2024-ben is bizony klasszikus földutakról beszélhetünk. A szilárd útburkolat hiányát csak azok értik igazán, akik ilyen utcában laknak. Mit lehet tenni, ha az önkormányzatnak nincs elegendő anyagi forrása az útépítésre? Cikkünkben az önerős lakossági útépítés lehetőségeit járjuk körbe.

Az alaphelyzet adott: van egy utca vagy útszakasz, ami nem rendelkezik megfelelő burkolattal és ez megkeseríti az ott élők vagy rendszeresen ott közlekedők életét. Az érintettek hosszú évek óta várják a megoldást az önkormányzattól, de az anyagi keretek szűkösek, így évről évre elmarad a hőn áhított útépítés. Ilyenkor jön az elhatározás, hogy a lakosok saját kezükbe veszik a dolgot. A lakossági útépítésre a magyar jogszabályi környezet ad is lehetőséget. Első lépésként érdemes megvizsgálni, hogy mik is ezek a lehetőségek.

Magyarországon az útépítési együttműködés kereteit önkormányzati rendeleti szinten szabályozzák, így településenként eltérhetnek a részletek, számottevő különbségek azonban az alapelvek tekintetében nem jellemzőek. Ezért van módunk egy rövid, általános jellegű leírás megfogalmazására.

Kezdésnek két fogalommal érdemes tisztában lennünk:

• Közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal vagy valamilyen telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek (gazdasági társaságok, szervezetek stb.);
• Érdekeltségi egység: a közút használatában érdekelt által fizetendő anyagi hozzájárulás mértéke/alapegysége (ezek többnyire a közvetlenül érintett ingatlanok). Az ingatlantulajdonosok az érdekeltségi egységeik alapján vehetnek részt az együttműködésben.

A rendeletek többnyire két fő együttműködési formát állapítanak meg:

I. Önálló útépítési együttműködés

• Ebben az esetben a közút használatában érdekeltek (ingatlan tulajdonosok) teljes mértékben fedezik és kivitelezik a helyi közút építését. Az Önkormányzat kvázi tulajdonosi hozzájárulást ad, műszaki ellenőrrel nyomon követi a kivitelezést, majd pedig átveszi az elkészült létesítményt, mint "közútkezelő".
• Az önkormányzat meghatározhatja, hogy milyen mértékű közösségi összefogásnak kell megvalósulnia az útépítés kezdeményezéséhez; vagyis, hogy mekkora a minimális aránya az összefogáshoz csatlakozó érdekeltségi egységeknek (általában 50-70% között).
• Az útépítési együttműködési megállapodás alapján a helyi közút kialakításával kapcsolatos előkészítési, tervezési és kivitelezési feladatokat az érdekelt ingatlantulajdonosok közössége látja el. A helyi közút tervének műszaki tartalma minden esetben önkormányzati jóváhagyáshoz kötött. Az önkormányzat a kivitelezés során kizárólagosan műszaki ellenőri feladatokat lát el, és folyamatos tájékoztatást kap az érdekelt ingatlantulajdonosoktól.
• Az útépítési együttműködési megállapodásban rögzíteni kell többek között: az együttműködésben részt vevők érdekeltségi hozzájárulásának mértékét. Alapesetben érdekeltségi egységek után egyenlő mértékben kell fizetni, de eltérő teherviselésben is meg lehet egyezni a résztvevők 100%-os egyetértése mellett.
• Az útépítési közösség szerződik a kivitelezővel és szükség esetén a tervezővel is.
• Azon érdekelt ingatlantulajdonosok tekintetében, akik nem vállaltak részt az útépítési beruházás anyagi költségeiben, az önkormányzat útépítési érdekeltségi hozzájárulást állapíthat meg, amelynek mértéke azonos az útépítési közösség tagjai által vállalt vagyoni hozzájárulással.

II. Az önkormányzat közreműködésével létrejövő útépítési együttműködés:

• Ezen belül további két lehetőség:

1. Az önkormányzat kizárólag a beruházás előkészítésének, kivitelezésének lebonyolítását, műszaki ellenőrzését vállalja.
2. Az önkormányzat a beruházás előkészítését, kivitelezését, lebonyolítását, műszaki ellenőrzését vállalja és anyagi támogatást is nyújt (maximum a beruházás becsült összköltségének 50 %-áig).

• Mindkét esetben kezdeményezheti az útépítési projektet az önkormányzat és az útépítési közösség is.
• Az ebben a formában létrejövő útépítési együttműködés esetén az önkormányzat meghatározza az érdekeltségi egységekre eső hozzájárulás mértékét. Az összeg ismeretében az érintettek 70 %-ának vállalnia kell a rá eső hozzájárulás megfizetését az útépítési együttműködési megállapodás megkötését követően.
• Az önkormányzat intézi a tervezési, kivitelezési munkát végző vállalkozások kiválasztását, a szerződés megkötését és a beruházás megvalósítását.

Ezek tehát az általánosnak vehető alapesetek, de kivitelezőként találkoztunk már ezektől részben eltérő együttműködési formákkal is. A végső cél természetesen minden esetben az évek óta vágyott út megépülése olyan módon, hogy minden érintett hosszú távon is elégedett legyen. 

Farkas Zsolt
ügyvezető
ALFÖLD ASZFALT KFT.